Általános tudnivalók

Védőoltások a fertőző betegségek elleni védekezés kiemelt eszközei. Az oltások a kórokozó élő legyengített, vagy elölt formáját, a kórokozó egy részletét vagy az aktív ellenanyagot tartalmazzák. A védőoltás azt jelenti, hogy a szervezetünk immunrendszerének megmutatjuk azokat a kórokozókat, amik később megbetegedést okozhatnak.

A védőoltás az immunrendszer iskolája! Megtanítja az immunrendszernek, hogy készítsen ellenanyagokat és memória sejteket az adott kórokozók ellen, mert így később, ha az adott élő, vad mikroorganizmus megjelenik a szervezetben, akkor késlekedés nélkül mozgósítani tudja az immunsejteket.

A hazánkban jelenleg alkalmazott védőoltásokról és az általuk megelőzhető betegségekről részletesen tájékozódhatnak a www.oltasbiztonsag.hu oldalon az alábbi menüpontokban:

• Védőoltással megelőzhető betegségek hazánkban
• Gyermekkori védőoltások

OLTÁSI REND

Kötelező oltások:

0-6 hét: BCG: a Mycobacterium tubrcusosis (TBC) baktérium okozta gyermekkori agyhártyagyulladást és a tüdő többgócú fertőzését védi ki gyermekkorban. Élő, legyengített baktériumot tartalmaz. Minden egészséges újszülött – még a kissúlyúak és koraszülöttek is – az újszülött osztályról való távozás előtt meg kell kapják a BCG oltást. Normál BCG reakció esetén, a beadás helyén, a váll külső felén, 4-6 hét múlva, kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, alatta sárgás váladék (“sajtosodás”) képződhet, ami kifakadhat és hegesen gyógyulhat, a folyamat több hétig ismétlődhet. A hónaljárokban vagy a nyakon lévő nyirokcsomók enyhe duzzanata is előfordulhat, nem kóros. Akinél az oltást követően nem alakul ki heg, annak sem kell újraoltás a tapasztalatok szerint.

2. hónap:

Pentaxim: torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás és a Haemophilus influenzae b-típusa által okozott invazív megbetegedések (vérmérgezés, agyhártya-gyulladás) ellen véd, régen Di-Per-Te oltás néven futott. Tehát egyetlen oltásba építették a diftéria elleni komponenst (D), a tetanusz elleni komponenst (T), a szamárköhögés elleni komponenst, ami ún. acelluláris pertusszisz (Pa: azaz csak tisztított antigéneket tartalmazó összetevő), a járványos gyermekbénulás elleni oltóanyagot (IPV: inaktivált, azaz elölt vírust tartalmazó oltóanyag) és Haemophilus influenzae b (Hib) fertőzés elleni oltóanyag. Ezt 2, 3 és 4 hónapos korban adják. Az ismétlés 18 hónapos korban esedékes. A 6 éves gyerekek DTPa-IPV oltást kapnak. A 11 évesek emlékeztető oltása diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni oltóanyaggal történik. Ez a kötelezően alkalmazott oltási sorozat a tetanusz ellen 5 évig nyújt biztonságos védelmet, ezért később, a tetanuszfertőzésre gyanús sérültek emlékeztető oltást kapnak. Ajánlott a felnőttek számára 10 évente emlékeztető oltással fenntartani a védettséget. Az oltást a csecsemők a comb izomzatába kapják. Az oltás helyén előfordulhat duzzanat, ez esetben hideg borogatás javasolt. Ritkán hőemelkedés, láz is lehet az oltás utáni 48. óráig, ez esetben lázcsillapító adása szükséges.

Prevenar13: Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) 13 törzse ellen véd, melyek agyhártya-gyulladást, szepszist, tüdőgyulladást és középfül-gyulladást okozhatnak. Élő baktériumot nem tartalmaz. Csökkent étvágy, láz, irritábilitás, aluszékonyság, helyi bőrpír, izomfájdalom előfordulhat az oltás után.

3. hónap: Pentaxim ismétlés

4. hónap: Pentaxim és Prevenar13 ismétlés

12. hónap: Prevenar ismétlés

15.hónap: Priorix: kanyaró, mumpsz és rózsahimlő (rubeola) ellen véd (MMR), élő, legyengített vírusokat tartalmaz. A gyerekek az oltást a felkar bőre alá kapják. Az oltás helyén ritkán előfordulhat duzzanat, bőrpír, ez esetben borogatás javasolt. Az oltást követő 5-12. napon megjelenhet néhány kanyarószerű kiütés a gyermek bőrén, ezzel teendő nincsen, spontán múlik néhány nap alatt, amennyiben láz jelentkezik, lázcsillapítást alkalmazhatunk.

18. hónap: Pentaxim ismétlés

6.év: Pentaxim ismétlés (ekkor 4 komponensű oltóanyagot adunk: Tetraxim, a Haemophilus influenzae b elleni komponens nincs benne). Felkar izomzatba kapják a gyermekek, duzzanat, bőrpír, fájdalom, mozgáskorlátozottság nagyobb arányban fordul elő utána, mint csecsemőkorban, borogatás szükséges lehet.

11 év (6. osztályosok szeptemberben az iskolában, előtte tájékoztatót küldenek a szülőknek): MMR ismétlés (Priorix), felkarba kapják az oltást.

11 év (6. osztályosok októberben az iskolában): torokgyík-tetanusz-szamárköhögés (DaPT) ismétlés (Boostrix), felkarba adják.

13 év (az 1. adagot a 7. osztályosok szeptemberben, a 2.adagot márciusban fogják majd kapni): hepatitis-B elleni oltás (Engerix-B). Az oltás csak az immunválaszt kiváltó vírusrészt tartalmazza. Az oltás után az oltás helyén fájdalom, duzzanat, bőrpír kialakulhat. 

Gyakoribb ajánlott védőoltások:

Meningococcus ellen: a baktérium cseppfertőzéssel terjed, járványos agyhártya-gyulladást okoz az arra érzékenyekben. Bővebben a Meningococcus menüpontban olvasható.

Rota vírus elleni védőoltás 6-24 hetes kor között. A rotavírus a csecsemők és kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek a leggyakoribb okozója világszerte. Az óvodáskor végére gyakorlatilag minden kisgyermek legalább egy alkalommal megfertőződik. A RotaTeq oltóanyag háromdózisú. 6 hetes kortól adható, legalább 4 hét időközzel. Ajánlott 20-22 hetes korig, de legkésőbb 32 hetes korig befejezni a sorozatot. 8 hónapos kor feletti csecsemők nem olthatók.   A Rotarix két adagú oltási sort javasolt. 6 hetes kortól (de legalább 16 hetes kor előtt) kell az első adagot beadni, a második adagot legkésőbb 24 hetes korban kell alkalmazni. Az oltások között legalább 4 hét időközt kell tartani. 6 hónapos kor feletti csecsemők már nem olthatók! Ezeknek ára megközelítőleg ugyanannyi, kb 40.000 Ft összesen.

Kullancs encephalitis elleni oltás: A vakcinát általában a felkar izomzatába adják be. 18 hónaposnál fiatalabb gyermeknél a vakcinát a combizomba lehet adni. 1 éves kor felett, 2 oltás 1 hónap eltéréssel, majd a második oltás után 5-12 hónappal szükséges még egy. Az oltást 3-5 évente ismételni szükséges. A kullancs-encephalitis vírus nagyon súlyos agyvelő-, gerincvelő- és agyhártyagyulladást okozhat. Ezek gyakran fejfájással és magas lázzal kezdődhetnek. Egyes betegekben a legsúlyosabb formában ezek a tünetek tudatvesztéshez, kómához, végül halálhoz vezethetnek. A vírust a kullancsok hordozzák, az ember a kullancscsípés útján fertőződik meg. Fontos, hogy a beoltott gyermeket is nézzük át, és ha találunk benne kullancsot, akkor távolítsuk el azt, mert a kullancsok terjesztik a Lyme-kór nevű betegséget is, ami ellen nincs védőoltás.

Bárányhimlő elleni oltás: 9 hónapos kortól adható, de érdemes lehet megvárni vele a 15 hónapos kort. A megfelelő védettség eléréséhez két oltás szükséges, melyeket 2-3 hónap eltéréssel kell beadni. A bárányhimlő jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedés. A közhiedelemmel ellentétben nem ártalmatlan, mivel minden 10. fertőzöttet súlyos szövődményekkel is kezelni kell. Az emberek 80-85 %-a még gyermekkorban átesik a fertőzésen. Oltással a serdülőkortól súlyosabb lefolyású betegség kialakulása kivédhető, valamint csökkenthető a felnőttkori övsömör létrejötte és súlyossága.

Influenza elleni védőoltás: 1 éves kortól. A megfelelő immunitás elérése érdekében és az influenzavírus változékonysága miatt az oltást évente ismételni kell. Az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés, mely cseppfertőzéssel terjed és a légutak hámját károsítja. Tünetei: hirtelen magas láz, fejfájás, húzó izomfájdalom, gyengeség, elesettség.

Felhasznált irodalom:

http://www.antsznydr.hu/index.php/jarvanyugy/24-jarvanyugy/307-vedoltasok

Oltásbiztonság: http://vacsatc.hu/